A hazai társadalomtudományi dokumentáció kezdetei a két világháború között

Absztrakt

A természet- és alkalmazott tudományi, főként a műszaki dokumentáció hazai kezdetei - a vonatkozó szakirodalmi feldolgozások nyomán [1] - többé-kevésbé beépültek a könyvtárosok és szaktájékoztatók emlékezetébe. Ezzel szemben a társadalomtudományi dokumentáció "szárba szökkenéséről" - talán Szabó Ervin és a Fővárosi Könyvtár ilyen jellegű kezdeményezéseit kivéve -alig esett és esik szó. Érdekes, hogy még Veredy Gyula is, aki a Fővárosi Könyvtár tisztviselőiéként egyike volt a dokumentáció itthoni apostolainak, miközben egyetemes értelemben propagálja e tevékenység térhódítását, egyszer-egyszer olyasmivel érvel, hogy pl. a dokumentációs szervezettségnek egyebek mellett valamely drága kísérlet esetleg több ízben való megismétlését kell megakadályoznia [2]. A kísérlet pedig - mint tudjuk - inkább a társadalomtudományokon kívüli területek művelőinek munkájára jellemző.