Az olvasás felvillanyoz – azaz könyvtár a zsebben

Absztrakt

Az első e-könyvet 1971-ben írta Michael Hart, az elmúlt 40 évben a Gutenberg-galaxis válságának toposzától zeng a média. A netgeneráció, sőt a homo informatikusok életének (és így nyilvánvalóan a tanulásának/oktatásának is) része az elektronikus irodalom. Az e-könyv tömegeket adott vissza az olvasásnak. Az új média nem helyettesít, hanem új lehetőségeket hordoz. Az e-könyv a hordozótól külön vált, már szerkesztett/tördelt, tartalom. Kérdés, hogy a könyvtárak csupán a tartalommal törődjenek-e? Kizárólag az állományokba integrálódó e-könyvekkel vagy inkább a (már tőlük megszokott komplex, közcélú) tartalomfejlesztésük kiterjedjen-e erre a területre is? Egyetemi könyvtárként feladatunk továbbá a digitális írástudás közvetítése az eszközkölcsönzéstől az ekönyvek- beli hivatkozás tanításán át a szabad gyűjtemények megismertetéséig. Meglátásunk szerint a könyvtárak, különösen az egyetemi könyvtárak, az oktatókkal karöltve az oktatás segítésének egyik új eszközeként használhatják az e-könyveket (és az e-könyvolvasókat); szó szerint zsebkönyvtárat szolgáltatva a hallgatók számára; mindeközben figyelembe véve azt is, hogy nemcsak a könyvek formátuma, de a felhasználói igények is változnak. Jelen tanulmányban néhány példán keresztül (CEU Library, DE IK) azt vizsgáljuk, hogy ezek a tömegek miként csábíthatók a könyvtárakba; jelenleg, 2014-ben, hogyan jelenik meg az ekönyv a hazai könyvtári állományban, valamint a könyvtár tartalomfejlesztőként, - támogatóként az e-könyves területen.