A bibliográfiai adatok nemzetközi hozzáférhetősége: a MARC és a MARC-kal összefüggő munkák

Absztrakt

A bibliográfiai adatcsere-formátumok az ISO 2709 szerinti, a Library of Congress MARC formátumának szerkezeteként létrejött rekordszerkezetet alkalmazzák. Az UNISIST Reference Manualt az ICSU —AB és az Unesco hozta létre. E korai nemzetközi adatcsere-formátum a referáló és indexelő szolgáltatások céljaira megfelelő katalogizálási szabályokat tartalmaz. A nemzeti könyvtárak az IFLA égisze alatt az UNIMARC-ot dolgozták ki csereformátumként, mivel nemzeti formátumaik nem voltak teljesen kompatibilisek. Az Unesco a nagy nemzetközi csereformátumok közötti kompatibilitás hiányából adódó problémák megoldására szimpóziumot szervezett, amelynek ajánlásaiból kiindulva kidolgozták a Common Communication Formatot (CCF; Közös Adatcsere-formátum), az ISO-ban pedig megkezdték a bibliográfiai adatelemek szabványos gyűjteményeinek összeállítását. Nemzetközi formátumok léteznek még a nukleáris, valamint a mezőgazdasági információknak, továbbá az időszaki kiadványok adatainak a cseréjéhez. Más — egymástól és az említettektől eltérő szerkezetű, nemzetközileg hasznos — formátumok is léteznek. A nemzetközi MARC-hálózat lehetőségeit vizsgáló bizottság a bibliográfiai adatok gyakorlati cseréje érdekében megszervezte az UNIMARC tesztelését és ellenőrizte a formátum egyértelmű gyakorlati használatát célzó UNIMARC Handbook tartalmát. A nemzetközi csereformátumok fejlődése arra utal, hogy növekvő mértékben látják el őket katalogizálási szabályokkal. Akkor lesznek e formátumok igazán hasznosak, ha léteznek majd nemzetközileg elfogadott katalogizálási szabályok és szabványos besorolási adatgyűjtemények.