XXI. század: környezetbarát fenntarthatóság a könyvtárakban

Absztrakt

Az utóbbi bő egy évtized információs technológiai forradalma nagymértékben változtatásra késztette a könyvtárakat és átalakította az intézmények működési rendjét. Napjaink tudásalapú társadalmában csakis azok az intézmények tudják megőrizni a korábbi népszerűségüket, amelyek integrálják szolgáltatásaikba a felhasználók által kedvelt új, mára már web 2.0-vá fejlődő technológiákat. Ugyanakkor az emberek legtöbbjét valami ösztönös erő húzza vissza a természethez, és a mindennapi életük során egyre több figyelmet fordítanak környezetük megóvására és értékként kezelik az erre irányuló kezdeményezéseket. A fenntarthatóságra és a zöld szemléletre egyre nagyobb hangsúly esik, amiben, mint a társadalom egészét érintő kérdésben, a könyvtáraknak is megvan a maguk szerepe és felelőssége. Ezt az elvet valló és ezt a szellemiséget tükröző intézmények az ún. zöld könyvtárak – a XXI. század új kulturális gyűjteményei, amelyek egyrészt a szigorú környezetvédelmi szabályoknak megfelelő zöld épületminősítési előírások szerint épülnek, másrészt pedig működésükbe a fenntarthatósággal és humánökológiai szempontokkal kapcsolatos szemléletet építik be, és ezeknek az elvárásoknak kívánnak megfelelni. A 2013-ban Szingapúrban megrendezett IFLAkonferencia alkalmával került sor a világ első zöld gyermekkönyvtárának a megnyitására, amely fizikai megjelenésében és szellemiségében a zöld értékek mellett kötelezte el magát. A „My Tree House” nevet viselő zöld intézmény azon kevés intézmények közé tartozik, amely minden tekintetben példaértékűvé válhat az olyan könyvtárak előtt, amelyek idővel maguk is ezt a nevet szeretnék elnyerni és viselni. De hogyan lehet zöld egy könyvtár? A tanulmány többek között erre keresi a választ.