A társadalomtudományi és műszaki-természettudományi szövegek fordításának elméleti és módszertani eltérései és a jogi fordítások követelményei

Absztrakt

A fordítástudományi irodalom általában nem tárgyalja elkülönítve a társadalomtudományi és a természettudományi műszaki fordítások elméleti kérdéseit. Ami nem sorolható a szépirodalmi fordítások fogalmi körébe, azt szakfordításnak tekintik. Szerző véleménye szerint a szakfordításon belül eltérés mutatkozik a társadalomtudományi és a műszaki-természettudományi fordítások között azok elmélete és módszertana tekintetében. A tanulmány szempontjából társadalomtudományokon az állam- és jogtudományokat, a közgazdaságtant, a szociológiát és a filozófiát érti, az ún. „humán" szakterületeket figyelmen kívül hagyja. Az eltérések részben a forma, vagyis a szövegezés tekintetében, részben a szavak jelentéstartalmának változékonysága tekintetében merülnek fel. Az utóbbi, szemantikai eltérések oka lehet térbeli (egyidejűleg létező társadalmak politikai-gazdasági és szociokulturális különbségei) és lehet időbeli (a forrásnyelv a fordítás időpontját megelőző történelmi korból származik). A társadalomtudományi fordítások sajátos problematikáját a jogi fordítások példájával szemlélteti. Kimutatja, hogy míg a műszaki-természettudományi fordító általában a kommunikációs közösség állandóságával és azonosságával számolhat, addig a társadalomtudományi fordításoknál ez a stabilitás távolról sem áll fenn. Míg a műszaki fordító fő nehézségei terminológiai jellegűek, addig társadalomtudományi téren á nyelvi közvetítés szemantikai nehézségekbe, a kommunikációs partnerek fogalmi egyetértésének hiányába ütközhet. A forrásnyelvi és célnyelvi politikai-gazdasági és szociokulturális háttérismeret a társadalomtudományi fordító számára döntő fontosságú „szakismeret". A szaknyelvi és fordításelméleti kutatásoknak többet kell foglalkozni-ok a társadalomtudományok szaknyelvi és fordítási problémáival. Mindezt a fordító és tolmácsképzés, továbbképzés területén is figyelembe kell venni.