A periodikum-állomány mint kutatási tárgy I.

Absztrakt

A szerző, aki Magyarország egyik nagy tudományos könyvtára, az Akadémiai Könyvtár folyóiratosztályának vezetője, nap mind nap szembe találta magát a csaknem 5000 külföldi kurrens folyóiratot tartalmazó állomány fejlesztésének, feldolgozásának, használat alá bocsátásának megannyi gondjával. E feladatok korszerű ellátása érdekében átvizsgálta a nemzetközi folyóirat-elméleti szakirodalmat, hogy ötleteket és útbaigazítást nyerjen napi munkája színvonalas végzéséhez, a a könyvtár folyóiratállományára vonatkozó felmérési-elemzési munkálataihoz. Ebből a nemzetközi szakirodalomból emel ki témaköröket, s veszi sorra ezeket jelen dolgozatában. Cikkének első részében a nemzetközi folyóirattérmésre vonatkozó általános megállapításokat, s a folyóiratra, az időszaki kiadványra vonatkozó információ-közvetítési észrevételeket veszi sorra. Elsőként éppen azt a kérdést vizsgálja, hogy az időszaki kiadvány, mint dokumentumtípus, milyen rangot kapott - egyes szerzők véleménye szerint - a tudományos kutatáshoz szükséges információforrások sorában. Dolgozatának második pontjában - ami 9 alpontra oszlik - a világ folyóirattermésének mennyiségi és növekedési adataival kapcsolatban a következő kérdésekre tér ki:

- Hány folyóirat jelenik meg napjainkban világszerte?
- Milyen sebességgel növekszik a periodikumok száma?
- Hány cikk jelenik meg évente?
- Milyen számszerű növekedés figyelhető meg a cikkek számában?
- Milyen típusokat állapítanak meg nemzetközi szerzők az időszaki kiadványok körében?
- Primér és szekundér periodikumok.
- Nyelvenként miként oszlik meg a világ periodikum-termése?
- A "felezési idő".
- A Bradford-féle szóródási törvény.
- A folyóiratok referáltságának ügye.

A szerző nemcsak felsorolását adja az említett témákat érintő nemzetközi kutatási eredményeknek, hanem az ellentétes véleményeket szembesíti, is ezek közül igyekszik kritikailag kiválasztani a legobjektívabbat.