Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

Közlemény

Melinda Danyi — 2023-12-20

Wikidata, a többnyelvű közösségi közreműködésen alapuló tudásgráf – 2. rész

Bence Molnár — 2023-12-20

A kétrészes tanulmánysorozat a Wikidata felépítését, szemantikus weben betöltött szerepét és lehetséges alkalmazási módozatait vizsgálja nemzetközi példák bemutatása és szakirodalmi áttekintése által. A szándék kettős: magyar nyelven íródott szakirodalom hiányában átfogó és teljes áttekintést nyújtani a Wikidatáról, összefoglalva a tudásgráffal kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, másrészről bemutatni a Wikidata integrálásának megvalósult jógyakorlatait és lehetséges alkalmazásait, különös tekintettel a közgyűjteményi szereplők szempontjából. A 2. rész megvalósult együttműködések által szándékozik igazolni a Wikidata relevanciáját a természetes nyelvi feldolgozáson alapuló szövegalkotás, valamint a kapcsolt nyílt adatok elveinek megfelelő közgyűjteményi adatbázisok kialakítása terén, bemutatva a tudásgráf többnyelvű adatinak vizualizálásában rejlő potenciákat.

A 75 éves Művelődés mellékletei: Könyvtár és Könyvesház

Judit Vántsa — 2023-12-20

Jelen tanulmány egy része a romániai magyar szaksajtó és a romániai magyar közkönyvtárügy feldolgozásának 1945-2023 évek közötti történetét mutatja be. A romániai magyar könyvtári szaksajtó múltjának feltárása nem kis nehézségbe ütközött, hiszen a Kuszálik-féle sajtótörténeti bibliográfiában, a Művelődésben, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonban, a Magyar Könyvszemlében és más forrásokban megjelenő bibliográfiai hivatkozások többéves eltérést mutatnak az egyes lapok indulását, megjelenési gyakoriságát tekintve. A gyűjtőmunkát nehezítette, hogy az 1948 után megjelenő lapok közül egyetlen könyvtári szakfolyóirat sem állta ki az idők viszontagságait, és nem tudott folyamatos megjelenést biztosítani évtizedeken keresztül, mint ahogy a magyarországi könyvtári szaklapok közül a Magyar Könyvszemle (1876–) vagy a Könyvtári Figyelő (1955–) megtehette. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Művelődés, amely hol rovataiban, hol mellékleteiben igyekezett felkarolni a romániai magyar könyvtárügyet.

A tanulmány két részből áll: az első a Művelődés, a második a Könyvtár és a Könyvesház történetét mutatja be.

Compass és Compass+ – Egy lelőhely-adatbázis és továbbfejlesztése

Dániel Horváth — 2023-12-20

Az MTA Könyvtár és Információs Központban működő EISZ Titkárság 2014-ben tette elérhetővé a Compass elnevezésű lelőhely-adatbázis első változatát, melynek segítségével a felhasználók a hazai intézményekben elektronikus formában elérhető tudományos tartalmak lelőhelyével kapcsolatban tájékozódhattak. Ebben az adatbázisban intézmény, adatbázisnév és település alapú kereséseket lehetett lefuttatni. A rendszer első továbbfejlesztésére 2017-ben került sor. Ekkor új arculatot kapott a keresőfelület, illetve lehetővé vált a cikk- és folyóirat-szintű keresés is. A hagyományos lelőhely-adatbázis funkció megtartása mellett 2020-ban sor került a Compass továbbfejlesztésére. A külön platformként kialakított, de nagyobb részben azonos adathátteret használó Compass+ felületen a kollekció-menedzsment mellet lehetőség nyílik az adatbázisokkal kapcsolatos többszempontú kimutatások összeállítására és lekérdezésére is.

IFLA kompetencia irányelvek ritka könyvekkel és különgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek számára

Anett Varga — 2023-12-20

Az International Federation of Library Associations and Institutions (IFLA, Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) a könyvtár- és információtudományi szakterület meghatározó szervezete. Az égiszük alatt készített és közzétett szabványok, irányelvek, útmutatók nemzetközileg felülvizsgáltak és elfogadottak, a bennük megfogalmazott elvek, modellek a legjobb gyakorlatok kialakítására ösztönzik az intézményeket és a szakembereket.
Az IFLA Rare Book and Special Collections Section (IFLA RBSC, IFLA Ritka Könyvek és Különgyűjtemények Szakosztály) 2020-ban kiadott Competency Guidelines for Rare Books and Special Collections Professionals című kompetencia irányelveket felsorakoztató útmutatója speciálisan a ritka könyvekkel, kéziratokkal, különgyűjteményekkel foglalkozó szakemberek szakmai fejlődéséhez, munkájuk magas színvonalon tartásához nyújt támogatást.

„A kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok listája”, tudományos kiválóság vagy tudományos hitelesség?

Péter Sasvári — 2023-12-20

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által szervezett bizottság 2023. október 6-án tette közzé a Magyar Tudományos Művek Tára honlapján ajánlását „Javaslatok a kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratok cikkeinek kezelésére – az MTA ajánlásai az új típusú publikációs visszaélésekkel kapcsolatban” címmel. Az ajánlás nagy vitát gerjesztett a hazai tudományos közösség körében, elsősorban azért, mert a norvég teljesítményértékelési rendszerre (továbbiakban norvég lista) hivatkozik. Jelen tanulmányban a norvég lista szerinti „0”-ás besorolású lapokat vizsgáljuk a támasztott követelmények tükrében, leíró statisztikai eszközökkel. Eredményeink rámutatnak, hogy ez a besorolási szint nem a tudományos kiválóság, sokkal inkább a tudományos hitelesség mércéje, éppen ezért tekinthető a lapokkal szembeni jogosan elvárt menedzsment követelményeknek. A tanulmány szakpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz, főleg a hatékony folyóiratmenedzsment, valamint a megafolyóirat-kiadók kérdéseivel kapcsolatban.

A névterek mint a hiteles tudás forrásai

Zsolt Bánki — 2023-12-20

A Magyar Nemzeti Levéltárban a névtérépítés már több mint egy évtizedes múltra tekint vissza. Az analitikus kutatói szakrendszerek létrehozásának támogatására épül a személyek, testületek és földrajzi nevek névtere. E névterek megértek az újragondolásra, a koncepcionális és funkcionális korszerűsítésre, valamint tartalmi bővítésre.
Az egyes névterek összetettsége és felhasználási szükségessége alapján az a döntés született, hogy első lépésként a földrajzi névtér megújítása történik meg, és azt követi a személy- és a testületi névtér, úgy, hogy a földrajzi névtér projektben kidolgozott modellt visszük tovább a következő lépésekben is. Itt kellett kialakítani azokat az innovatív eljárásokat, azt a sajátos logikát, amely egyaránt tükrözi a levéltári szakmai elvárásokat és alkalmazza a legkorszerűbb technológiát.

A témakutatástól a záróvizsgáig – A BGE KVIK könyvtárak szerepe az egyetemi hallgatók tanulmányainak támogatásában

Renáta Mária Herczeg — 2023-12-20

Tanulmányunk a BGE KVIK könyvtárak használati trendjeit, szolgáltatásainak átalakulását, és a szakdolgozatkészítés támogatását mutatja be. Munkánk fókuszában a témakutatás, adatbázis használat, hivatkozáskészítés, a „Foglalj könyvtárost” szolgáltatás és a szakdolgozat beadása áll. Részletesen ismertetjük, hogy hogyan segítjük a végzős hallgatókat a nyomtatott és online szakirodalmak gyűjtésében, az előfizetett adatbázisokban történő keresésben és a hivatkozások elkészítésében. Kitérünk a hazai könyvtárhasználati trendek alakulására, illetve a BGE KVIK könyvtárak használatára 2017 és 2022 között.

Újragondolt könyvtárosi szerepkörök (a bibliográfiai számbavétel trendjeinek tükrében)

Szabolcs Dancs — 2023-12-20

Jelen írásomban a bibliográfiai számbavétel korszerű irányaiból kiindulva teszek kísérletet egyes könyvtári és könyvtárosi szerepkörök újragondolására, teszem ezt részben egy korábbi, közel tíz évvel ezelőtt megjelent cikkem alapgondolata köré építkezve. Említett írás angol és szlovák nyelven látott napvilágot, a benne vizionált optimalizált adatfolyam már akkoriban sem egy távoli jövőképet vetített elő, hanem egy részleteiben megvalósult, a könyvipari értéklánc érdekeltjei szempontjából működőképesnek és hatékonynak mutatkozó kurrens állapotot.

Korszerű, felhasználóközpontú szolgáltatások egy 150 éves könyvtárban: a BME Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtára

Mária Leitgéb — 2023-12-20

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének könyvtára országosan is egyedi gyűjteménnyel rendelkezik. Elsődleges feladata a tanszéki oktatás szakirodalommal való ellátása, az oktatói és kutatói munka, valamint a hallgatói eredményesség támogatása, de adottságainál fogva felsőoktatási, tudományos és szakkönyvtári feladatokat egyaránt ellát. A szerző a történeti előzmények után bemutatja a könyvtár általános jellemzőit, majd ismerteti a különböző felhasználói csoportok speciális használati szokásait és az ezekre alapozott szolgáltatásokat. A szerző kiemelten fontosnak tartja az egyes használói csoportok igényeinek és az egyéni kutatói szokásoknak a figyelemmel kísérését, azonosítását és a szolgáltatások ezek alapján történő proaktív és rugalmas megszervezését. Hangsúlyozza, hogy nagyon lényeges, hogy a könyvtár a tanszék integrált részeként működjön, és erre a releváns könyvtári szolgáltatások mellett más gyakorlati példákat is hoz. A könyvtár, a tanszéki Rajz- és Fotótár és a tanszéken található egyéb különféle gyűjtemények virtuális egyesítése egy jövőbeli Tudástárban képzelhető el, amelynek eszköze a cikkben röviden ismertetett tanszéki repozitórium, koordinátora pedig a tanszéki könyvtár lehet.

Ranganathan negyedik törvénye és az okoskönyvtárak

Zsuzsanna Tószegi — 2023-12-20

Az utóbbi évtizedek technológiai fejlődésének eredményeként látványos, a népesség egyre nagyobb hányadát érintő fejlesztéseknek vagyunk tanúi: az ’intelligens’, ’okos’ jelzőkkel illetett innovációk mélyreható változásokat idéznek elő a társadalomban. Az új hullám magától értetődően érte el a könyvtárakat, amelyek évezredek óta törekednek az innovatív megoldások honosítására, alkalmazására. A XXI. század első felének meghatározó technológiai vívmányai, a mesterséges intelligencia, az adat- és szövegbányászat, a mobiltechnológia, az Internet of Things eszközparkja a szemünk láttára formálja át a könyvtárak szolgáltatásrendszerét. Az új eszközök, módszerek, eljárások akár fokozatosan, akár egyszerre bevezethetők a könyvtárakba, amelyek ezáltal tovább korszerűsödhetnek, fenntarthatóbbá válhatnak és még hatékonyabban szolgálhatják ki a könyvtárhasználók igényeit.

Könyvtár a kultúrák és a Gemenc kapujában

Norbert Kovács — 2023-12-20

Az Illyés Gyula Könyvtár Szekszárdról, a magyarországi könyvtárak közül negyedikként, zöldkönyvtári címet szerzett az IFLA (International Federation of Library Associations – Könyvtári Egyesületek Nemzetközi Szövetsége) ENSULIB (Environmental Sustainability and Libraries – Környezeti Fenntarthatóság és Könyvtárak) szekciójának 2023-as pályázatán. A kolumbiai Medellín könyvtára mögött második helyezést értünk el a legjobb zöldkönyvtár kategóriában. Pályázatunk kivonatát a szekció meghívására Rotterdamban, az IFLA éves kongresszusán mutathattam be augusztus 23-án.1 Hosszú út vezetett idáig. Az elaggott épületben, komoly helyhiánnyal küzdő vármegyei könyvtárban a zöldítés első gondolata nem aratott osztatlan sikert. A kedvezőtlen viszonyok, a Covid-19 járvány, a lezárások, a Szekszárdi Tudásközpont építésének tolódása, és más külső negatív tényezők hatása mégsem törte le azokat a kreatív energiákat, amik a lázas munka során felszabadultak. Az új szolgáltatások meghonosítása, új partnerkapcsolatok kialakítása, a magkönyvtár létesítése, a zöldkönyvtári stratégia elfogadása, a zöldkönyvtári hálózati együttműködések elindítása után a tudásközpontba költözés előkészítése mellett került sor az IFLA pályázat megírására, miközben a könyvtár személyi állományában komoly változások történtek. Az IFLA zöldkönyvtári címmel és a tudásközpontba költözéssel egy új fejezet nyílik a könyvtár életében.
Hisszük, hogy a környezeti válság, a klímaváltozás mindenkit érint. Mint véleményformáló intézményeknek a könyvtáraknak van felelőssége és lehetősége is arra, hogy közösségeiket felkészítsék az elkerülhetetlen változásokra. A könyvtárak segíthetnek egy öko-tudatos szemlélet kialakításában. Azt hiszem ez volt az a belátás, ami a zöldkönyvtári tevékenységünk motorja volt az elmúlt három évben.

Dr. Zehery Miklós születésének 100. évfordulójára

Forgács Hajnalka — 2023-12-20

Egykori kollégánk, Dr. Zehery Miklós (1923–2014) jogász, diplomata, jogi szakfordító, az Országgyűlési Könyvtár dokumentátora születésének 100. évfordulója alkalmából készült az alábbi megemlékező írás. Zehery Miklós életútjának felidézését publikációinak bibliográfiája, valamint a róla szóló irodalom jegyzéke egészíti ki.

Ajánló

Melinda Danyi — 2023-12-20

"A jövő könyvtára" - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése - szakmai konferencia - 2023

Rózsa-Emese Gálovits — 2023-12-20

Az augusztus vége mindig nagyon izgalmas időszak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár életében, ugyanis minden évben e hónap utolsó péntekén tartjuk az immár hagyományossá vált Nyitott Könyvek Éjszakája elnevezésű programunkat. Ehhez csatoltuk néhány évvel ezelőtt A jövő könyvára címet viselő szakmai konferenciát, amely egyedülálló a térségben.

Határmenti hidak, határtalan együttműködések - Komárom–Komárno

Judit Dudás — 2023-12-20

Nagyon megtisztelő számomra, hogy beszámolhatok könyvtárunk, a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár szolgáltatásairól és munkatársaim munkásságáról, valamint a "Határmenti hidak, határtalan együttműködések" elnevezésű proramsorozatunkról, amely október 2-8 között került megrendezésre az Országos Könyvtári Napok keretein belül.

Szubkultúra a könyvtárban – a KépregényTár kialakítása

Anita Tomasovszki — 2023-12-20

2021-ben új szolgáltatással gazdagodott a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, megnyílt a KépregényTár és -Galéria. A képregénygyűjtemény folyamatosan gyarapodik, mely klasszikust és újdonságot is kínál a műfaj szerelmeseinek. A könyvtárnak pedig új tagokat toboroz az új részleg, egy korábban nehezen elérhető célcsoport megszólításával. A KépregényTárban rendszeresen szerveznek kiállításokat, rajzos és digitális foglalkozásokat, beszélgetéseket, ahol neves alkotókkal, írókkal és rajzolókkal ismerkednek meg az érdeklődők.

Hídépítők - A könyv híd, a könyvtár összeköt

Ildikó Váradi — 2023-12-20

A Könyvfőváros programsorozat célja, hogy minél több könyves- és a könyvkultúrához kapcsolódó eseményhez csatlakozzon, ezzel tisztelegve Budapest és Magyarország gazdag könyves múltja, és sokszínű, izgalmas jelene előtt. A programsorozat másik fő célkitűzése, hogy egy olyan független eseménysorozatként jelenjen meg a főváros kulturális életében, amely összeköti a különböző gyökerekkel, világnézettel és identitással rendelkező embereket. Legyen minél nagyobb a Könyvfőváros programkínálata és új kezdeményezésekkel, a szakmai szervezetek széleskörű bevonásával a társadalom széles rétegeit elérve egészen közel vigye a budapestiekhez a programokat, lehetővé tegye a társadalmasítást, Budapest lakóinak bevonását.

Közös tervek, közös alkotás

Zoltán Kertész — 2023-12-20

Írásom a veszprémi Megújuló terek - Megújuló szolgáltatások országos konferenciára készült előadás szöveges átirata. Betekintést nyerhetünk az első közkönyvtári kreatív műhely, a békéscsabai pályázati projektekből megszülető alkotótérnek az építésébe, a beszerzésekkel kapcsolatos kihívásokba. Végig kísérhetjük egy makerspace létrejöttét az elképzeléstől a fizikai megjelenésig. A dolgozat végén az üzemeltetési tapasztalatok kerülnek terítékre, ami a történetmesélés egy lehetséges formája.