A természettudományi folyóiratirodalom hivatkozás-állományában mért felezési idő változása a publikációrobbanás korában

Absztrakt

Folyamatban van a tudományos irodalom avulását kvantifikáló informatikai elméletnek, az atomfizikából adaptált alapvető mutatószámának: a felezési időnek, valamint annak - a korszerűen tájékozott tudományos és társadalmi közgondolkodásban ma uralkodóan populáris - nézetnek a komplex kritikai felülvizsgálata, amely a felezési időnek korunk információrobbanásában bekövetkezett rohamos csökkenését állítja. A felülvizsgálat a természettudományi folyóiratirodalom makro-, a földrajztudományi folyóiratirodalom mező-, és az egyes közlemények és hivatkozások mikro-szintjén folyik formális-statisztikai és tartalmi-informatikai szempontból, statikus és dinamikus aspektusból. Ezzel párhuzamosan megtörténik az informatikai felezési idő fogalom adaptációs megalkotásának ismeret- és tudományelméleti revíziója is. A tanulmány a vizsgálat makro-szintjén, a természettudományi folyó irat irodalom hivatkozás-állományában dinamikus szempontból végzett (1939 és 1969 évi) formális-statisztikai felezési idő vizsgálatok eredményeit közli. Az eredmények egyértelműen az avulást-kvantifikáló informatikai elmélet, és a felezési idő mint avulási mutatószám érvényessége ellen szólnak; a tudományos igényű, de igazolatlan és fetisizált nézet helytállóságát pedig megcáfolják. Az eredményeket egy homogén publikációs közegben 40 évre kiterjedő (1934-1974 évi), szúrópróbaszerű döntő vizsgálat igazolja; eredményei bizonyításelméletileg korrekt formában megerősítik a cáfolatot.