A dokumentációs célú adatbázis-kezelő rendszer. A rendszer helye, elvi működése és felépítése

Absztrakt

MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK A KÖNYVTÁRI ÉS SZAKTÁJÉKOZTATÁSI MUNKÁBAN

Követelmények és néhány megoldás

Ha dokumentációs, illetve irányítási-ügyviteli adatbázisokról beszélünk, a rendeltetés, a funkció szempontjából különböztetjük meg őket. A megkülönböztetés azért szükséges, mert a felhasználók problémái e rendeltetések adta keretekben merülnek föl. A kétfajta adatbázis kezelőrendszerei alapvetően abban különböznek, hogy az első mindig tartalmaz olyan részt, amely a kezelést a dokumentum tartalmi jellemzői alapján és több szempont szerint végzi. A tartalmi jellemzők részben a dokumentum témáját, belső tartalmát jellemző, többnyire utólag megállapítandó (pl. deszkriptor, osztályozási jelzet) ismérvek. E szemantikai-logikai adatbázis-kezelő részt nevezik hagyományosan információkereső rendszernek. A dokumentációs célú rendszerek egy része tiszta információkereső rendszer, de csak ritkán olyan, amely tisztán szöveges adatállományokban keres. Másik, sokkal jelentősebb részük (pl, a kölcsönzés-nyilvántartó, a folyóirat-nyilvántartó, az integrált rendszerek) funkcionális-logikai részt is tartalmaz, melyben a kezelés alapja elsősorban a célinformáció-fajták (a rekordtípusok) közötti, az adott szervezeten belül meghatározott funkcionális kapcsolat. E rész lényegében egy irányítási-ügyviteli rendszer; hagyományosan csak ezt nevezik adatbázis-kezelő rendszernek.  Az általános dokumentációs adatbázis-kezelő rendszer tehát információkereső és funkcionálislogikai adatbázis-kezelő részből áll; ezeket a közvetlen hozzáférést biztosító állományok és rajtuk végezhető formális-logikai müveletek (a Boole-algebra) kapcsolják össze (átmeneti vagy kapcsoló rész). E hármas szerkezeti felépítés egy szemantikai - formális logikai - szintaktikai elemekből álló struktúrának felel meg. A dokumentációs rendszerek tervezésekor és beszerzésekor e három kezelési feladatot mindig szem előtt kell tartani. A tanulmány részletesen tárgyalja a dokumentációs adatbázis-kezelő rendszer elvi működését, az általa kezelt információfajtákat, a célinformációkkal szemben támasztott speciális tétel- és állománymegjelenítési követelményeket. Végül a kezelt tételtípusok és az adatfajták, illetve időbeli változékonyságuk alapján csoportosítja a dokumentációs adatbázis-kezelő rendszerek fajtáit.