könyvtári, tájékoztatási és levéltári folyóiratok formai sajátságai és az ISO-szabványok

Absztrakt

A szerző cikke megjelent az Unesco Bulletin for Libraries 29. köt. 1975. 4. számában a 206-219. oldalakon. A cikk aktualitását igazolja az a körülmény, hogy az 1978. szeptember 4—7. Berlinben megtartott Dokumentációs, könyvtári és levéltári folyóiratok szerkesztőinek II. szimpóziumán is visszatértek a cikkre és ez a II. szimpózium is sokat foglalkozott a folyóiratok külső megjelenési formájával és a vonatkozó ISO szabványok betartásának kérdésével. Azoknak az ISO-szabvány ajánl ásóknak a szövegéből, amelyek a folyóiratokra vonatkozó formai követelményeket tartalmazzák, 30 olyan előírást választott ki a szerző, amelyek alkalmazása viszonylag egyértelműen és lehetőleg kvantitatíve elbírálható. 48 ország 150 időszaki kiadványában ellenőrizte ezeknek az alkalmazását. Eredményeit 6 táblázatban csoportosítja: a folyóirat belső elrendezése általában, a címszegély, a tartalomjegyzék, a közlemények és referátumaik formai sajátságai, a bibliográfiai hivatkozások, a cirill írásjelek transzliterációja. Megállapítható, hogy az előírásokhoz való alkalmazkodás sok esetben függ az illető ország tudományos nyelvének bizonyos sajátságaitól, függ a folyóirat (szigorúan tudományos vagy inkább ismeretterjesztő) jellegétől stb. Az adatokból arra is lehet következtetni, hogy bizonyos szabványokat célszerű volna intenzívebben népszerűsíteni, némely szabvány szövegének viszont rugalmasabban kellene alkalmazkodnia a realitásokhoz, a gyakorlat kötöttségeihez.