A nem-indexeit eponimikus hivatkozottság. I. A vizsgálat indítéka, célja és módszere

Absztrakt

Az úgynevezett, de hamis "Ortega-hipotézis" lehangoló szakirodalmi esetében felmerült az alapvető-lényeges ("paradigmatikus") tudományos eredmények és a kutatás során általánosan használt eszközök nem-formális és ezért nem-indexeit "eponimikus" hivatkozottságának problematikus jelensége. A jelenséget mint a hivatkozat-elemzéses "eset" (egyik) módszertani problémáját jelentéktelennek minősítették a tudomány-szociometrológusok, akik figyelmen kívül hagyták azt vizsgálatukban, és igen jelentősnek ítélte az egyik fizikus bíráló, aki a jelenség mellőzésében a szerzői hivatkozat-vizsgálaí legsúlyosabb hibáját látta. A jelenséget eddig még nem vizsgálták, és ezért a rá vonatkozó és egymásnak tételesen ellentmondó igazolatlan vélekedések meddőén megmerevedtek a függőben maradt vitában. A vitakérdés eldöntésére, de még inkább régebbi, a folyóirat-közlemények formális-indexelt hivatkozás-állományára vonatkozó kutatásai folytatásaként, a szerző kiterjedt vizsgálatot végzett a vitában szereplő fizikai folyóirat-irodalomban, hogy megállapítsa ennek a problematikus szakirodalmi jelenségnek a nem-ismert gyakoriságát és tényleges jelentőségét a hivatkozottsági indexek szempontjából. Ily módon az ún. "Ortegahipotézis" szakirodalmi esete (csak) indítéka volt a szerző vizsgálatának, kijelölve annak nem a célját, hanem csupán a területét: a fizikai folyóirat-irodalmat. A vizsgálat várható eredményeinek jelentősége ezért túlnő ennek a szakirodalmi esetnek az eszmei keretein. Az eredményeket a szerző közlemény-sorozatban fogja publikálni. A sorozat ez első közleménye a vizsgálat módszerét és a szerző metodikai döntéseit ismerteti.